Brieger Katalin Adrienn

A képzeleti és imaginatív módszerek belső képekkel dolgoznak: emlékekkel, álmokkal, elképzelt jelenetekkel vagy szimbólumokkal. A képek könnyebben elérhetővé tehetik az érzéseket, és használhatók megnyugvásra, a belső erőforrások erősítésére vagy egy nehéz tapasztalat átdolgozására. Gyakran részei a traumafókuszú, a sématerápiás és a hipnoterápiai munkának.

A hipnoterápia összpontosított, mélyen ellazult állapotot használ, a terapeuta vezetésével, hogy gondolatokkal, érzésekkel és szokásokkal dolgozzon. Ebben az állapotban sokan könnyebbnek találják, hogy elérjék a saját erőforrásaikat, és új nézőpontokat próbáljanak ki. Olyan dolgokra alkalmazzák, mint a szorongás, a stressz, az alvás, a fájdalom és az olyan szokások, mint a dohányzás.

A pszichodinamikus terápia azt járja körül, hogyan alakítják a mai életét a korábbi tapasztalatok és azok az érzések, amelyeknek lehet, hogy nincs teljesen a tudatában. Azok a minták, amelyek a kapcsolataiban, néha pedig a terapeutával való kapcsolatában jelennek meg, közös megértés tárgyává válnak. Gyakran alkalmazzák a hangulat, a kapcsolatok és az önértékelés visszatérő nehézségei esetén.

A traumafókuszú terápia olyan módszerek családja, amelyeket ijesztő vagy elsöprő élmények hatásaira dolgoztak ki. A munka általában a nagyobb biztonság és stabilitás megteremtésével kezdődik, és csak ezután fordul magukhoz az emlékekhez, olyan tempóban, amelyet Ön kezelni tud. Segíthet a flashbackek, a félelem, a zsibbadás és a trauma egyéb utóhatásai esetén.

Az EMDR (szemmozgásos deszenzitizálás és újrafeldolgozás) egy strukturált módszer a felkavaró emlékekkel való munkához. Miközben Ön egy emléket rövid időre felidéz, a terapeuta kétoldali ingerlésen vezeti végig Önt, például szemmozgással vagy kopogtatással, ami segíthet, hogy az emlék kevésbé intenzívnek érződjön. Leginkább a traumatikus élmények utáni alkalmazásáról ismert.