Molnár Marianna

Az integratív terápia különböző terápiás módszerekből vett gondolatokat és eljárásokat ötvöz, úgy megválasztva, hogy illjenek Önhöz és ahhoz, amit Ön a terápiába hoz. Ahelyett, hogy egyetlen modellt követne, a terapeuta menet közben igazítja a munkát. Ez a rugalmasság segíthet, amikor az igények idővel változnak.

A pszichodinamikus terápia azt járja körül, hogyan alakítják a mai életét a korábbi tapasztalatok és azok az érzések, amelyeknek lehet, hogy nincs teljesen a tudatában. Azok a minták, amelyek a kapcsolataiban, néha pedig a terapeutával való kapcsolatában jelennek meg, közös megértés tárgyává válnak. Gyakran alkalmazzák a hangulat, a kapcsolatok és az önértékelés visszatérő nehézségei esetén.

A játékterápia a játékot, a gyermek természetes önkifejezési módját használja a munka fő módjaként. Játékszereken, játékokon, rajzoláson és történeteken keresztül a gyermekek feldolgozhatják azokat az érzéseket és élményeket, amelyeket még nem tudnak szavakba önteni. Elsősorban gyermekekkel alkalmazzák, gyakran a szülők bevonásával.

A kognitív viselkedésterápia (KVT) azt vizsgálja, hogyan tartják fenn egymást a gondolatok, az érzések és a cselekedetek. A terapeutával együtt veszi észre azokat a mintákat, amelyek a problémát fenntartják, és kipróbálja a gondolkodás és a cselekvés új módjait, gyakran kisebb gyakorlati feladatokkal az ülések között. Széles körben alkalmazzák szorongás, lehangoltság, stressz és alvási problémák esetén.

A rendszerszemléletű terápia és a családterápia a nehézségeket az Önt körülvevő kapcsolatok összefüggésében nézik: a családban, a párkapcsolatban, a munkában vagy a barátok között. A munka fókuszába az emberek közötti mintázatok kerülnek, nem pedig egyetlen személy önmagában. Egyénekkel, párokkal és egész családokkal is használható.